Bejelentés



Hálózat Akadémia
A XXI. század üzlete.












Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás




 

Hálózat Akadémia 

I. rész.

Életünk a hálózat.

Avagy, hogyan keressünk sok pénzt hálózattal.

Szerző: Gyurkovics Géza

                Használd ezt a tanulmányt!

Egyetlen kikötésem van csupán, hogy SEMMIFÉLE MÓDOSÍTÁST nem végezhetsz a tanulmány külalakján és tartalmán, előzetes egyeztetés nélkül.  

                          Figyelmeztetés!

A tanulmányban számos alapvető és vitára okot adó meglátással, megállapítással, és tévhittel lesz majd alkalmad szembesülni. Felfedezhetsz néhány remek elgondolást, amely gyakorlati alkalmazásának köszönhetően feltehetően rengeteg időt, pénzt és fejfájást fogsz tudni megtakarítani. Ezen felül, néhány olyan érdekes titokhoz is hozzájuthatsz, amelyekről valószínűleg eddig még sehol sem hallottál. Ha elsajátítod, és a gyakorlatban is alkalmazni fogod ezeket, az ismereteket, akkor minden bizonnyal egy, korábban soha nem tapasztalt, jövedelemszerzés veheti kezdetét.  

Bevezetés.

Ahogy az a címből is kiderül, a pénzről lesz szó, mégpedig sok pénzről, de ez ne ijesszen meg senkit. Már-már közhelyszerűen szokták mondogatni, hogy aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. Ezt a tévhitet szeretném eloszlatni és megmutatni az utat, hogyan lehet akár milliókat is keresni havi 1 óra időráfordítással a havi 720 órából a Hálózat Akadémia segítségével.

A keresetekről és jövedelmekről.

Az emberek nagyon sokféle képen keresik meg a mindennapi életükhöz szükséges pénzt. Van, aki könnyebben, van, aki nehezebben, van, aki sokat keres, van, aki keveset, van, aki sokat dolgozik, van, aki keveset. Ezek, még sincsenek arányban egymással, hiszen lehet sok munkával kevés pénzt, vagy fordítva, kevés munkával sok pénzt keresni.

A szüleinktől azt halljuk, hogy tanulj sokat, mert akkor sokra viszed az életben. Ez akár igaz is lehetne, de nem az! Láttunk már több diplomás hajléktalant és iskolázatlan milliomost is. -

Akkor talán a társadalmi helyzetünktől, környezetünktől, indíttatásunktól függ? Ez bizonyos mértékig negatívan befolyásolhat, de vannak, akik ennek ellenére sikeresek lesznek. Rengeteg példa van erre. -

Esetleg a szerencsén múlik? Erre azt mondom: Minden ember a saját szerencséjének a kovácsa. Nem elég a szerencsére várni, hanem elébe is kell menni, és adott esetben fel is kell tudni ismerni. A szerencse nem más, mint két pont találkozása a végtelen számú elkerülésben. Ez igaz a szerencsétlenségre is, hiszen a találkozás kimenetele csak megítélés kérdése. Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy az elkerülések számát kell csökkenteni, ezáltal a találati valószínűség megnő. -

A személyiségünk befolyásol? Nagymértékben ennek is szerepe van benne, hiszen vannak emberek, akik beletörődnek a dolgokba, számukra minden úgy jó, ahogy van, és vannak, akik állandóan keresik az újat, a mást. Mégis kik azok, akik sokat keresnek? A válasz egyszerűnek tűnik. Minél magasabb beosztásban van valaki, annál többet keres. Azonban én másképp fogalmaznám meg: minél magasabb a hálózatban elfoglalt helye, annál magasabb a jövedelme. Hogy ezt megértsük, nézzük meg, mik is azok a hálózatok.  

A hálózatok.

Nem is gondolunk rá, de ezek a hálózatok körbevesznek, mindenütt ott vannak, és a napi életünket el sem tudjuk képzelni nélkülük. Ha elővesszük a mobilunkat máris egy hálózatot tartunk a kezünkbe, kinyitjuk a TV-t a rádiót máris tucatnyi hálózat közül választhatunk. A lakásunkban ott az elektromos hálózat, a víz-csatorna hálózat, a gáz hálózat és ma már az internet is. Az utcára kilépve ott az úthálózat, a vasút, a tömegközlekedési hálózatok. A munkahelyünk is hálózatos felépítésű, sőt az országok is hálózatos felépítésűek.

Milyenek lehetnek a hálózatok?

Vannak mesterséges, és vannak természetes hálózatok, és vannak vegyes hálózatok is. Mesterségesek az előre megtervezettek, természetesek a spontán létrejövők, azaz a nem tervezettek. Természetes hálózat a rokonaink a barátaink ismerőseink, de természetes hálózat földünk vízhálózata is. Vegyesek a mesterséges hálózatokon belül található természetes hálózatok is, mint pl.: interneten az iwiw, vagy facebook.

Egy munkahely mesterséges hálózat, hiszen mesterségesen lett létrehozva annak felépítése, szerkezete, a különböző munkakörök, alá és fölérendeltségi viszonyok, osztályok, főosztályok, igazgatók, igazgatóságok, és természetesen a dolgozók sokasága. A munkahelyen a keresetek nagysága a beosztástól, azaz a hálózatban elfoglalt helyünktől függ. Minél feljebb vagyunk a ranglétrán annál több a kereset is. Legtöbbet a vezérigazgató vagy elnök vezérigazgató keres, legkevesebbet a beosztott munkás vagy dolgozó. Azt is mondhatjuk, minél többen vannak az ember alatt, annál több a kereset. Természetesen legtöbbet a tulajdonos tesz zsebre, aki lehet az adott cég vezetője is egyben, de ez nem mindig van így. Az állami vállalatokat most nem sorolom ide.

Vannak, akik azt gondolják, hogy a sokat kereső világsztárok, énekesek, színészek, modellek, írók saját maguknak köszönhetik a sikert, pedig nem ezen múlik a dolog. Bizony ők is a hálózatnak köszönhetik a sikert és a pénzt. Lehet bárki tehetséges, ameddig nem szerepel rádióban, TV-ben, filmen, addig bizony a siker elkerüli. Elvis Presly 2010-ben 250 millió dollárt keresett az örökösöknek, az eladott lemezeivel, de azt nem írták meg az újságok, hogy a kiadó mennyit is keresett rajta. Vélhetőleg a többszörösét. Akár melyik milliókat kereső filmsztárnak a fizetése bizony csak a film költségvetésének egy kis hányada, és az igazán nagy pénzt a stúdiók keresik meg. Persze Amerikában könnyebb milliomosnak lenni, hiszen 390 millióan lakják. Minél nagyobb egy hálózat, annál többet lehet keresni vele.

Ezért is van folyton növekedési kényszerben sok vállalat. A növekedés az elején gyors, majd kisebb megtorpanások után lassú ütemben folytatódik esetleg egy új piac, nagyobb lendületet adhat. Ilyen vállalat pl.: a Mikrosoft, Coca-Cola, Pepsi, IBM, stb.

Hálózatépítés.

A fentiekből következik, hogy a hálózatépítés is lehet természetes, és lehet mesterséges is. A hálózatépítés fogalmát az úgynevezett „MLM” rendszerekben kezdték használni, magukat hálózatépítőknek nevezve.

Természetesen mindenki hálózatépítő a születésétől fogva, csak ez nem nyílván való. Beleszületünk a családba, ami már eleve egy természetes hálózat, és fokozatosan megismerjük a rokonainkat, valamint a család baráti körét. Ezt az időszakot nevezhetjük passzív hálózatépítésnek. Amikor bekerülünk egy másik közösségbe, óvoda, iskola, munkahely, sport klub, politikai párt, stb., akkor már mi választjuk meg barátainkat, és ez az aktív hálózatépítés. Természetesen nem így gondolunk rá.

Ha létrehozunk egy vállalkozást, legyen az akár egy személyes is, akkor is hálózatot építünk, csak itt a hálózatunkat esetleges személyek alkotják. Például egy sörözőnek, egy sarki kisboltnak, vagy egy étteremnek is szükségük van hálózatra. Nekik elsősorban a törzsvásárlók jelentik a hálózatot és így azt is mondhatjuk, hogy ők is hálózat építők, még ha ennek ilyenformán nincsenek is tudatában.

Minél nagyobb egy ilyen pénz keresés céljából létrejött hálózat, annál nagyobb jövedelmet lehet elérni. Ezért van az, hogy az angolszász nyelvterületen élő zenekarok, írók, (Pl.: Beatles, Rolling Stones, vagy Stephen King, Joanne Kathleen Rowling ) milliomosok lehetnek, míg a Magyar zenekarokra és írókra ez nem jellemző.  

Bérezés, jövedelem.

Sokféle bérezés jött létre az elmúlt időben attól függően, hogy ki milyen munkakörben vagy beosztásban dolgozik. Létezik óra bér, havi bér, teljesítménybér, jutalék, jogdíjszerű jövedelem, és ezek keveréke is pl. alap+jutalék.

Azonban a jövedelemszerzésnek vannak más formái is. Az egyik legismertebb a bankban elhelyezett pénzünk után kapott kamat. A rendszerváltás előtt, ez volt szinte az egyetlen munkanélküli jövedelemforrás. A rendszerváltás után megjelentek más legális jövedelemszerző lehetőségek is, mint pl.: Tőzsde vagy FOREX.

Az olyan bevételt, amely nem igényel tőlünk aktív részvételt, (pl.: munka) passzív jövedelemnek nevezzük. Ez az a jövedelemforma, amelyet leginkább szeretnénk a magunkénak tudni, csak erre nem mindenkinek van módja. Vagy azért, mert nincs rendelkezésre álló, tőke, vagy azért, mert nem ismerjük a lehetőségeket. Van egy mondás: Pénzt, pénzből lehet csinálni! Ebből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy ehhez sok pénz kell, és mivel nem áll rendelkezésre sok, ezért még kevéssel sem próbálkoznak. Persze relatív az, hogy mi a sok, és mi a kevés, mert van, akinek már 10-20.000 Ft. is sok, míg másnak nem probléma akár a milliós összeg sem.  

A XX. század egyik legnagyobb felismerése.

  Lehet, hogy avval a kérdéssel indult, hogy mi a jobb: A saját munkám után kapni havonta 100.000 Ft.-ot, vagy az, ha 100 embertől kapok havonta 1.000 Ft.-ot. Ezt a kérdést tedd fel magadnak, és ha a válasz az utóbbi, akkor a Hálózat Akadémia neked való lesz.

A XX. században kifejlesztettek egy speciális bérezés típust, a több szintű jutalékot. Ez az egyetlen bérezési forma, amely képes több milliós keresetet biztosítani, viszonylag kevés munkával.

A kapzsiság azonban mellékterméket is szül, ezért erről is ejtenék pár szót előtte, már csak azért is, hogy jobban lássuk a különbségeket a legális, és az illegális tevékenységek között.

Piramisjáték.

Ez az, amit a világon szinte minden országa tilt, és határozottan fellép ellene. Az elnevezése azonban nem pontos, mivel se nem piramis, se nem játék. Nekem erről az elnevezésről egy régi számítógépes játék jut inkább az eszembe, ami Montezuma néven futott. Ebben egy régészt/kalandort irányított a játékos egy piramis belsejében, erre tehát lehet mondani, hogy piramisjáték.

Persze értem én, hogy miért nevezik piramisnak. A felépítéséből adódik, csak hogy ez olyan, mint a kockás füzet. Kockás füzet nincs, csak négyzethálós, mégis mindenki kockásnak nevezi. A piramis egy gúla, de amire utalnak az egy egyenlő oldalú háromszög. (A „francia kockás” füzet meg végképp nonszensz, mert téglalapokból áll.) Játéknak meg végképp nem játék, mivel hiányoznak belőle a játék alapvető sajátosságai.

Nézzük mi akkor a „piramisjáték” valójában. Lényegében egy olyan hálózat, amelybe az újonnan belépett emberek belépési díját a felette elhelyezkedő személyek kapják meg.

Nézzünk rá egy példát: A szervező azt mondja, hogy lépj be 12.000 Ft.-al, és hozzál még 2 embert, aki szintén belép 12.000 Ft.-al. Ha a hálózat 5 mélységben építkezik, akkor az ötödik mélységben 32 embernek kell lenni, (2, 4, 8, 16, 32) akiknek a befizetéséből kapsz 10.000 Ft.-ot, 2.000 Ft. a szervezőé, a tied, 32 X 10.000 Ft. = 320.000 Ft.Végül is jó üzletnek tűnik, hiszen 26 X-os pénz van rajta.

Alapvető kifogás, hogy nincs „használható” termék. Lényegében nem történik valós gazdasági tevékenység. A hálózat célja nem a termék értékesítése és forgalom létrehozása (ha mégis, akkor az a látszat fenntartását szolgálja). Éppen ezért: A hangsúly az új emberek, beléptetésén van. Az új belépők belépési díja „tartja el” a hálózatot. A pénzt az újonnan beléptetett emberek közvetlenül a felettük elhelyezkedőknek küldik.

A paragrafus: (1996. évi LII tv.). 299/C.§: „Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőket is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzbefizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Na itt bújik ki belőlem a kisördög. Nem mintha pártját kívánnám fogni a „piramisjátéknak”, DE! ha a fenti törvényt és Dr. Strasser Tibor ügyvéd rendkívül találó megfogalmazását: „a piramisjáték lényege, hogy a pénzfizetést követően az illetőnek nincs ráhatása a pénz visszaszerzésére” összevetem, akkor a mai nyugdíjrendszer micsoda?

Kérdezem halkan, hiszen a fenti meghatározások tökéletesen illenek rá. És a lottó? Nem ide tartozna? Legalább az „játék”, amúgy minden ismérvvel rendelkezik. Előre meghatározott formában, kockázati tényezőket tartalmazó, a szervező útján pénzbefizetést tartalmaz, ráadásul nem is lehet visszaszerezni a pénzt. Akkor most, kit is kéne beperelni? De térjünk vissza a témánkhoz! Nézzük a legális pénzkereseti módokat.

A XX. század az „MLM” kora.

Ez a fenti 3 betű sokaknak ismerős, sokaknak nem. Jelentése Multi Level Marketing, ami szabad fordításban annyit tesz, mint Többszintű Értékesítési Rendszer. Az multilevel marketing-rendszer lényege, hogy az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, személyes fogyasztás ill. az ismerősök felé történő értékesítés által. Az értékesítést lényegében a független termékforgalmazókból álló, többszintű érdekeltségi viszonyok alapján épülő hálózat végzi, mely a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül, direkt módon juttatja el a fogyasztókhoz. •

Az MLM alapötletét az a felismerés adja, hogy egy termék elégedett fogyasztója a terméket feltehetően továbbajánlja, s így ő maga személyesen, közvetlenül részt vesz az értékesítésben. • Ez alapján, mint értékesítőt, az általa „eladott” termékek után bizonyos javadalmazás illeti meg. • Amennyiben az ő vásárlója a saját vásárlás nyomán a terméket ismételten sikeresen értékesíti, s ebből következően újra vásárlás és fogyasztás történik, a tovább-ajánló személyeket jutalék illeti meg, és az eredeti ajánló ebből a jutalékból is jutalék-részesedést kap.

Ez persze bonyolultan hangzik, de nézzünk egy példát és mindjárt érthető lesz. A példában legyen most 5 szint, de ez mindig az adott cég joga, hogy a szinteket megállapítsa, ami lehet több is vagy kevesebb.

A jutalék maximálisan legyen 60.000 Huf amit egy termék értékesítése során kifizetnek. 5. szint jutaléka 50.000 Huf 4. szint jutaléka 40.000 Huf 3. szint jutaléka 30.000 Huf 2. szint jutaléka 20.000 Huf 1. szint jutaléka 10.000 Huf Ahhoz hogy szintet lépjen az ember egy bizonyos mennyiséget el kell adnia, amit pontrendszerben mérnek. Ennek a terméknek legyen a pontértéke 100pont. Minden magasabb szint eléréséhez egy bizonyos pontszámot kell teljesíteni.

A mi példánkban legyen így:

5. szint 60.000 pont

4. szint 30.000 pont

3. szint 5.000 pont

2. szint 800 pont

1. szint -------------

Ebből az is kiszámítható, hogy mennyi terméket kell értékesítenünk ahhoz, hogy szintet lépjünk. A második szint eléréséhez 8 terméket, míg az ötödik szint eléréséhez 600 terméket kell értékesíteni.

Amennyiben hetente 1 terméket értékesítünk akkor a 2. szintet 2 hónap alatt elérjük, az 5. szint eléréséhez pedig 11 év szükséges ideális esetben. A keresetünk így első szinten havi 40.000 Huf, míg 5. szinten 200.000 Huf. Itt jön azonban be a hálózat ereje, hiszen ha szintet lépünk, akkor lehetőséget kapunk munkatársak csatlakoztatására is.

Ezt szokták beszervezésnek is nevezni a laikusok, amitől feláll a szőr a hátamon. Ez nem a CIA, KGB vagy a III/III. itt nem fenyegetéssel vagy zsarolással lépnek be, hanem részletes információk alapján, mindenki szabadon dönt, hogy akar a dologgal foglalkozni vagy sem.

Tételezzük fel, hogy amikor a második szintet elértük hárman csatlakoznak, amit első vonalnak hívunk, és ők is heti 1 terméket értékesítenek. A szintkülönbség 10.000 Huf, hárman 12 terméket értékesítettek, ezért nekünk kifizetnek 12 X 10.000 = 120.000 Huf + a saját 4 eladott termékünk után 4 X 20.000 = 80.000 Huf ami összesen 200.000 Huf lesz., és még kapunk 12 X 100 = 1.200 pont + saját 400 pont = 1.600 pont.

Természetesen a munkatársaink is csatlakoztathatnak saját munkatársakat, amikor elérik a 2. szintet, majd azok is és így tovább, amiből egy népes hálózat kialakul. Egy 100 főből álló hálózatnál így lesz a keresetünk 1.000.000 Huf és a pontszámunk is drasztikusan nő, tehát nem 11 év alatt, hanem akár 1-2 év alatt is elérhetjük a példában szereplő 5. szintet.

Persze ez csak példa, és mint minden példa, ez is sántít egy kicsit. Miért van az, ha ilyen jól lehet, evvel keresi, akkor nem mindenki evvel foglalkozik, miért van az, hogy az egyik legrégebben hazánkban jelenlévő cégnek csak 130-140.000 aktív tagja van, holott ennek az ötszöröse is megfordult náluk?

A válasz egyszerű, mert nem mindenki alkalmas erre a munkára, mert ez bizony munka, amit úgy hívnak, hogy ÉRTÉKESÍTÉS. Aki belevág ebbe, az elején még nem tudja, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie. Az előadáson azt hallja, hogy ez könnyű, szinte alig kell tenni valamit, elég rá heti 1-2 óra, a termékek csodálatosak, szinte eladják magukat és a munkatársaik révén fantasztikus jövedelemre, tesznek szert. A valóság azonban egészen más! Jönnek a képzések, egyrészt a termékekről, másrészt a szakmai oldalról, előadásokra kell járni, közben értékesíteni, és máris azt vesszük észre, hogy alig marad szabadidőnk.

Persze rengeteg visszautasítást is kapunk, ami alaposan megcsappantja a kezdeti lelkesedésünket. Sokan ezért csalódottak lesznek, abba hagyják, és rossz hírét költik a rendszernek, pedig nem a rendszer tehet róla, és igen is vannak, akik nagyon jól megélnek belőle.

Azonban a növekedésnek van egy másik akadálya is, amiről soha sehol nem beszélnek, mert vagy nem tudnak róla, vagy direkt elhallgatják. Hány dudás is fér meg egy csárdában?

Egy egyszerű példán nézzük meg. Adva van egy 1.000 fős csoport a fogyasztó. Az értékesítőnek havonta 5 terméket kell eladni ahhoz, hogy elfogadható keresete legyen. Máris látjuk, hogy maximum 200 értékesítő tud megélni, hiszen ha többen vannak, akkor már lesznek olyanok, akik csak 4 terméket vagy kevesebbet tudnak értékesíteni, vagy az újak már nem találnak vevőt a termékükre.

Szűkíti a kört, ha ez az 1.000 fogyasztó nem egy helyen él, hanem kisebb nagyobb távolságra egymástól. Itt 500 amott 100 máshol csak 20-30. Máris kevesebb a potenciális fogyasztó, és ez által az értékesítő, hiszen a kisebb és messzebb lévőket már nem veszik számításba, csak a nagyon elszánt értékesítők.

Hol kezdték a kábel TV-ket kiépíteni, hová dobálják be a legtöbb reklámokat? A válasz egyszerű, először a sűrűn lakott részeken, belváros és lakótelepek, a kertvárosi részek csak jóval később kerülnek sorra.

Azután vannak olyanok is, akik nem akarnak vásárolni, vagy, mert drága, vagy, mert nincs rá szükségük. Persze egy 10 milliós országban azért lehetne több százezer értékesítője is egy adott terméknek.

Azonban van itt más is, ha fogyasztási cikkeket értékesítünk, akkor a törzsvásárlóink megveszik minden hónapban, de mi van akkor, ha nem fogyasztási cikkeket értékesítünk, hanem tartós árut vagy szolgáltatást, pl.: életbiztosítást. Ez is csökkenti a számba jövő értékesítők számát.

A legnagyobb tévedés az elnevezés maga.

Szó sincs több színtű értékesítésről! Valójában több szintű jutalékról van szó!

Nem az értékesítés több színtű, hiszen abban semmi különbség nincs, hogy egyes, hármas, vagy hatos szinten álló értékesítőtől vásárolunk, és ez nem is derül ki magából a vásárlásból. Egy ház építésénél rögtön látni, hogy a résztvevők milyen szintet képviselnek. Vannak segédmunkások, vannak szakmunkások, vannak építész technikusok, és vannak mérnökök. Ezek között különbséget is tudunk tenni, az értékesítők között azonban ilyet nem látunk, mert nincs is.

A különbség köztük a keresetben van! Itt van jelentősége a szinteknek. Minél magasabb szinten van valaki, annál magasabb a jutaléka, valamint, magasabb szinten lehetősége van részesedni az alacsonyabb szintűek jutalékából.

Ezért mondom, hogy téves az elnevezés, helyesebb lenne többszintű jutalékos rendszernek nevezni, többszintű értékesítési rendszer helyett. Vagyis Multi Level Marketing (MLM) helyett, Multi Level Commission (MLC) nevezni.

Sokszor hallottam már különböző előadók szájából, de kazettán is, CD-n is terjed, hogy az „MLM” szakma, amit tanulni kell! Ezt a marhaságot terjesztik már évek óta.

Ez nem szakma, hanem a jövedelem kifizetésének egy formája. Ugyan olyan, mint az órabér és társai. Azt még senkitől sem hallottam, hogy az órabér szakma, amit tanulni kell.

Valójában akkor, amikor az „MLM”-et tanítják, akkor mindenről szó van, csak épp az „MLM”-ről nincs. Tanítanak eladástechnikát, áruismeretet, öltözködést, különböző tárgyalási technikákat, és rengeteg ezernyi mást, de magát az „MLM”-et nem, hiszen azt 5 perc alatt meg lehet érteni.

Azt is szeretik mondani, hogy az „MLM” üzlet, a XX, század üzlete. Akkor az órabér is üzlet? Valójában nem az „MLM” az üzlet, hanem annak a terméknek vagy szolgáltatásnak az értékesítése, amely az adott cég gyárt, vagy forgalmaz.

Az is terjed, hogy Amerikában az „MLM”-et egyetemen tanítják. Ez sem igaz! Annyira tanítják, mint nálunk a havi bért. Az „MLM” is olyan, mint a már említett „kockás” füzet, mindenki tudja, hogy nem az, mégis így nevezi.

Persze még rengeteg tévhit és buktató van, de mindegyikre most nem térek ki. A Hálózat Akadémia nem MLM rendszerű.

A XXI. Század forradalmi újítása.

Míg a XX. század nagy találmánya az „MLM” volt a cégek részéről addig a XXI. században már új rendszereket kezdtek el megvalósítani, amit továbbra is tévesen MLM-nek tituláltak, holott semmi köze sincs ahhoz.

Valahogy úgy jártak, mint Kolumbusz. Azt tanítják, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát, pedig ez is tévedés.

A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása, leírása.

Kolumbusz mindvégig abban a hitben élt, hogy az Indiába vezető nyugati utat találta meg: ebben a tudatban is halt meg 1506-ban. Ugyanakkor 1501–02 köré tehető az időpont, mikor Amerigo Vespucci önálló földrésznek nevezi ki új felfedezését, noha akkorra még csak Dél-Amerika északi és keleti partvidékét járta be. Ám a keleti partvidéken tényleg eljutott a déli szélesség 52. fokáig. A lotaringiai St. Diében működő Martin Waldseemüller német kozmográfus 1507-ben kiadott világtérképén nevezi először Amerikának az új déli földrészt, melyet addig Újvilágként emlegettek. Kolumbusz nevét utóbb egy ország név örökítette meg: a mai Kolumbia.

Az új rendszer úgy viszonyul az „MLM”-hez, mint ahogy az „MLM” viszonyul a piramisjátékhoz. Addig, míg az „MLM”-ben az értékesítőkön volt a hangsúly, az új rendszerek már a fogyasztókra helyezték át. Ez óriási lépés, még akkor is, ha nem tudatos. Minek vesződni az értékesítőkkel, képezni, tanítani, amikor a jó részük úgy is lemorzsolódik. Az értékesítő helyett inkább a fogyasztókat kezdték honorálni. Ez azért is jó, mert ha új terméket vezetnek be, rögtön a fogyasztókhoz tudnak szólni, közvetlenebb a kapcsolat és a visszajelzést nem torzítja semmi. A jutalékot pedig mindegy, hogy az értékesítőnek, vagy a fogyasztónak adják.

Fentebb már láttuk az értékesítők korlátait, a fogyasztóknál ez a korlát megszűnik. Nézzük ismét a példát ahol: 1.000 fogyasztóra a legoptimálisabb esetben is 200 értékesítő jut. Az újabb rendszerekből kiiktatták az értékesítőket, és közvetlenül a fogyasztót tették érdekeltté, így már az sem probléma, ha nem egy tömbben, hanem szétszórtan élnek, és gyakorlatilag mind az ezer elérhető.

Az új értékesítési formát Hálózati Fogyasztói Rendszernek (HFR) neveztem el. Network Consumer System (NCS)

Az kétségtelen hogy sok a hasonlóság, az „MLM” és a NCS között, de ez csak az elérhető keresetre vonatkozik. Itt is lehet milliókat keresni, ráadásul úgy, hogy valóban havi 1 óra ráfordítás elegendő.

Vizsgáljuk meg a különbségeket a Többszintű Értékesítési Rendszer (MLM) és az általam Hálózati Fogyasztói Rendszernek (NCS) nevezett között.

            „MLM”                              NCS

1, Szintek vannak 1, Nincsenek szintek

2, Értékesíteni kell 2,Nem kell értékesíteni

3, Képzések vannak 3, Nincsenek képzések

4. Sok időt vesz igénybe 4, Havi 1 óra elegendő

Hálózati Fogyasztói Rendszerek (NCS)

A kereskedők állandóan harcban vannak egymással a vevőkért, ezért vannak a legkülönbféle akciók, árleszállítások, nyereményjátékok, pontgyűjtések, ajándékozások, stb.Ha valamit 10-20-30-40% engedménnyel kínálnak, akkor sokan hajlamosak a város másik végébe is elmenni, mert pénzt takarítanak meg.

Ne dőljünk be annak a hirdetésnek, amely azt mondja: „Minél többet vásárolunk, annál többet spórolunk,”mert minél többet vásárolunk, annál többet költünk, még ha van is kedvezmény az árun. Evvel az erővel mondhatnám, hogy a múlt héten 1.000 forintért nem vásároltam, tehát 1.000 forintot megspóroltam. Ha 10.000 forintért nem vásároltam volna, akkor 10.000 forintot takarítok meg. Ha igazán kockáztatni akartam volna, akkor akár 1.000.000 forintért nem vásárolok, és így 1.000.000 forint marad a zsebemben.

Nézzük hogyan is működnek a Hálózati Fogyasztói Rendszerek. A cégek itt megosztják a nyereségüket, és ezt szétosztják a hálózaton belül. Nézzünk egy egyszerű példát: a hálózat legyen 2 lábas, azaz ketten csatlakozhatnak egymás alá, és legyen 5 mélység, és 1.000 forintból 500 forintot osztanak vissza 5 mélységben, mélységenként 100 forintot. Ekkor így néz ki a hálózatunk. 0 mélység, itt vagyok

1 mélység 2 tag

2 mélység 4 tag

3 mélység 8 tag

4 mélység 16 tag

5 mélység 32 tag

Összesen: 62 tag

Én elköltök 1.000 forintot és a hálózat minden tagja így tesz, akkor a 62 tag után 62X100=6.200 forintot kapok. Kérdés hogy mi éri meg jobban, 1.000 forintból kapok 10-20-30-40% engedményt, vagy 1.000 forintomra kapok 6.200 forintot? Ha a 6.200 forintból levonom az én 1.000 forintomat, marad 5.200 forint nyereségem. Az emberek nagy többsége bankban tartja a pénzét 5-6% évi kamatra, hogy ez miért van így, avval most ne foglalkozzunk. Van olyan vállalkozó, aki azt mondja, ha megforgatja a pénzét, akkor akár meg is tudja duplázni. A fenti példában meghatszoroztuk a pénzünket és még vásároltunk is.

És ez még nem minden, mert vannak olyan lehetőségek is, ahol 500 vagy 750 szeresét vehetjük ki a vásárlási értékünknek. Itt bátran mondhatjuk: minél többet vásárolok, annál többet keresek. Nos így lehet 5-10-20 milliót keresni. A vásárlást 1 óra alatt le lehet bonyolítani az internet segítségével, akár milyen lassúak vagyunk is. Természetesen ehhez tudni kell, hogy mit és hol vegyünk. Ezért hoztam létre a Hálózat Akadémiát.

Összehasonlítás.

A végére hagytam egy kis összehasonlítást a piramisjáték, MLM, és a NCS között, azért, hogy lássuk a hasonlóságokat és a különbségeket.

Piramisjáték: Mélység van. Szint nincs. Árú/szolgáltatás nincs. Pénzmozgás van, alulról felfelé az utolsó az elsőnek. Értékesítés nincs. Ajánlás van. Képzés nincs.

MLM: Mélység van. Szint van. Árú/szolgáltatás van. Értékesítés van. Pénzmozgás van, alulról felfelé, szintkülönbség szerint. Képzés van.

NCS: Mélység van. Szint nincs. Árú/szolgáltatás van. Értékesítés nincs. Pénzmozgás van, alulról felfelé minden szintre. Ajánlás van. Képzés nincs.

Az „MLM”-ben, mivel szintekre épül, az alánk csatlakozó munkatárs előbb vagy utóbb utolér szintben, és ilyenkor leválik a hálózatunkról, ezért mindig újabb és újabb munkatársakat kell csatlakoztatnunk ahhoz, hogy a jövedelmünk ne csökkenjen. A „NCS”-ben, mivel nincsenek szintek, ez nem történik meg.

Hálózat Akadémia

A Hálózat Akadémia célja, hogy elérhetővé tegyen mindenki számára egy második kereseti lehetőséget a lehető legkevesebb idő és pénz ráfordítással.

Az akadémiának nincs saját terméke vagy szolgáltatása, azt a piacon lévő szereplők gondos válogatásával állítottam össze, kizárólag NCS cégekből.

Jelenleg 3 cég szerepel benne termékekkel, illetve szolgáltatásokkal.

Ez egy, egymásra épülő rendszer, melynek a kezdeti költsége 3 doboz cigaretta ára, ami hamar megtérül és pár hónap után, bevételt termel. Az elérhető jövedelem 1-2 év után a havi 20 millió forintot is elérheti.

Mivel nincs értékesítés, így nincsenek képzések sem. Nincsen kötve iskolázottsághoz, nemhez, sőt országhoz sem. A világon mindenütt elérhető, és végezhető.

18 év felett bárki végezheti. Nem erotikus munkáról van szó, a 18 év csak azért van, hogy a jövedelmet nagykorúnak fizessék ki. Nem kell vállalkozónak sem lenni, ha valaki nem akar, bár amikor már nagyobb jövedelem folyik be, el lehet gondolkozni rajta.

Kiknek ajánlom?

Elsősorban családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, hogy egymást segítve érjék el céljaikat.

Egyetemistáknak, főiskolásoknak, hogy a keresetből akár finanszírozni tudják tanulmányaikat, hogy a diploma után ne kelljen külföldön állást vállalniuk, hanem itthon olyan állást találjanak, amilyet szeretnének a pénztől függetlenül.

Nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjuk mellett ne kelljen dolgozniuk, és a leendő nyugdíjasoknak, hogy ne érje csalódás őket, amikor nyugdíjba mennek és megkapják első nyugellátásukat.

Ifjú házasoknak, hogy legyen miből lakást, kocsit vásárolni és gyereket nevelni.

Azoknak, akik szeretik a kihívást.

Azoknak, akik úgy érzik, kevés megbecsülést kapnak a munkahelyükön.

Azoknak, akik az „MLM”-ben csalódtak, mert nem azt kapták, amit ígértek.

Itt valóban csak havi 1 órát kell ráfordítani, és nem kell eladni senkinek semmit.

Végül azoknak, akik egyszerűen sok pénzt akarnak keresni.

A Hálózat Akadémia részletes leírását, működését a II. részben ismertetem.

A II. részt itt kérheted: gyurkovicsgeza@gmail.com

Mottó: Azért mert valamit még nem ismersz, az attól még működik.

A fenti bannerra kattintva, és az oldalon regisztrálva, rengeteghasznos információt szerezhetsz ingyen is!

 



Reklám-Csere Kereső








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!